Arra buzdítalak, hogy Te is írj! Gondolj át egy Téged mostanában foglalkoztató témát, vesd “papírra”! Ha csak Magadnak teszed is, élvezni fogod, garantálom. De ha van kedved inspirálni másokat, vagy a “nyílvánosság” erejével még jobban kitárni a lelked/elméd, és élni az “öt perc hírnév” lehetőségével, gyere és legyél vendégszerző a milleneha-n! (Írni kell ha meghalunk is, … Vendégposzt №2 – Szerettem annyira, hogy szégyeljem magam helyette olvasásának folytatása
Címke: coaching
Írni kell ha meghalunk is, írjunk hát az angyalát!
Egy éve írom ezt a blogot. Mielőtt elkezdtem, leginkább azon aggódtam, lesz-e elég téma amiről írni fogok. Ami elég fontos nekem, és eléggé érdekelhet másokat. Az elmúlt egy évben átlagban hetente majdnem egy posztot osztottam meg. Nekem is meglepő, hogy ennyi téma van, ami számomra érdekes, ami foglalkoztat, amiről szívesen írok, szívesen gondolkodom. Köszönök minden … Írni kell ha meghalunk is, írjunk hát az angyalát! olvasásának folytatása
A sebezhetőség ereje
Bő egy évvel ezelőtt, műtétem kapcsán hangzott el Andris barátomtól (ő az Ultrafutó), hogy nem is baj ha az emberről lehull a sebezhetetlenség érzése. Azóta kicsit ízlelgettem a témát, és a közelmúltban meghallgattam egy TED előadást, ahonnan ennek a posztnak a címét is loptam. Brene Brown: Power of vulnerability, ajánlom mindenkinek. Nem is próbálnám leírni a teljes … A sebezhetőség ereje olvasásának folytatása
Mélybenéző
Múlt héten Szárszón voltunk a Budai Református Gyülekezet családi táborában. Eme, a feleségem ebben a gyülekezetben hitoktató. A táborban jobbnál jobb programok vannak felnőtteknek és gyerekeknek is, részben hithez és valláshoz kapcsolódóan, részben pszichológiai, személyiségfejlesztési, önismereti témákban. Sok éves hagyomány, hogy esténként mélybenéző címmel egy-egy emberrel zajlik beszélgetés. Kata néni, a program egyik főszervezője felkért … Mélybenéző olvasásának folytatása
Midnight Sun Marathon – van új a Nap alatt
Lefutottam 3:55:57 (Annak, aki olvasta az előző bejegyzést: bátyám 3:44:51-et tippelt – ennek is van tanulsága számomra, az egy másik poszt tárgya lesz.) Első maratonokról általában kétféle visszaemlékezést lehet hallani. Az egyik arról szól, hogy milyen felemelő érzés volt, micsoda flow élmény, életre szóló emlék. A másik arról, hogy milyen szörnyen megterhelő volt, a harmincadik/harmincötödik … Midnight Sun Marathon – van új a Nap alatt olvasásának folytatása
Road to Tromsø – visszaszámlálás
Ma este maratont futok. Életem első* maratonját, Tromso-ban, Norvégiában. *Egyszer már nekifutottam hét évvel ezelőtt Párizsban, de miután hat héttel a maraton előtt megsérültem és abban a hat hétben egyáltalán nem edzettem, nem volt esélyem lefutni, 32 kilométernél begörcsölt a lábam és kiálltam. A poszt szempontjából nem annyira lényeges, de a történeti hűséghez hozzátartozik. Ezt a … Road to Tromsø – visszaszámlálás olvasásának folytatása
Pozitivity
Nemrég vettünk egy új társasjátékot. A neve Pozitivity. Szerintem elég idétlen név. De maga a játék fantasztikus! Egy társasjáték, ami segít pozitív gondolkodásra nevelni. Aki ismer - és aki olvassa a blogot, ismer - tudja, hogy kifejezetten pozitív gondolkodású vagyok. Ez a játék azonban egészen új dimenzióba helyezte nekem is a pozitív gondolkodást. Van a … Pozitivity olvasásának folytatása
Félek
"Félek a Naptól, és félek a Holdtól, Félek a rossztól, és félek a jótól, Félek a sorstól, a csillagoktól, És félek, félek önmagamtól." (Pál Utcai Fiúk - Félek) Márk nagyon sokszor mondja, hogy fél. Van egy kis tériszonya, fél ha magasan van valahol. Ha sötét van a szobájában, nem mer bemenni és azt mondja, fél. … Félek olvasásának folytatása
Csak előre
Volt szerencsém a helyszínen megnézni múlt hétvégén a Pick Szeged – Vardar Skopje kézilabda Bajnokok Ligája negyeddöntőt. Gondolom, nem mindenki követi a sportágat annyira – nekik egy kis háttérinfó: a Szeged fantasztikus idényt fut, megnyerte a Magyar Kupát, esélyese a Magyar Bajnokságnak is. A Bajnokok Ligája a kézilabdában is olyan jelentőségű versenysorozat lett, mint fociban. … Csak előre olvasásának folytatása
Bocsánat
Feltűnt már, hogy milyen gyakran szoktunk bocsánatot kérni? Van ismerősöd, akire te is azt mondod, hogy bocsánat-hogy-élek-típus? Láttam egy posztot a Linkedin-en: "Stop apologizing, start thanking" - Bocsánat kérés helyett köszönet! Elkésel egy találkozóról - "Bocs, hogy késtem!" Hogy hangzik másképp: "Kösz a türelmedet!"? "Bocsánat, hogy megint zavarlak!", vagy esetleg "Köszönöm, hogy újra szánsz rám … Bocsánat olvasásának folytatása