Múlt héten egy rettentő hangulatos családi túra után (Uppony - Lázbérci víztározó) hazafelé tartva Bükkmogyorósd határában belehajtottam egy méretes kátyúba. Defekt azonnal. Pótkerék nincs a kocsiban, egy ilyen sérülést nem lehet a tartozék gyorsjavítóval kezelni, autómentőt kellett hívni. Minden rendben ment, de nem nagyon gyorsan, három órát töltöttünk a falu szélén az út szélén álló … A pápamobil defektje olvasásának folytatása
Hullámvasút lecke felnőtteknek
A múlt héten egy napra kivettük Márkot a suliból és elmentünk Eplénybe síelni. Nagyon élvezte, alig akarta abbahagyni. Amikor hazaindultunk, végletekig nekikeseredett. Teljesen természetes reakció egy nyolcéves gyerektől, többedszer tapasztalok nála egészen vigasztalhatatlan szomorúságot hasonló helyzetben. Egyszerűen azért, mert annyira meg tud élni egy-egy jó élményt (legyen az egy nyaralás egy szép helyen, egy kirándulás … Hullámvasút lecke felnőtteknek olvasásának folytatása
A Nagy Ő
Tschöppy-t közel negyven éve ismerem. Mondhatom, hogy elfogult vagyok vele. A zeneiparban dolgozik háttéremberként sok éve. Amikor éppen van mit. Most már közel egy éve nincs. Ő talált magának más munkát, amivel biztosítja ebben az időszakban is az egzisztenciáját, de pontosan tudja, hogy ezzel nincs minden barátja, kollégája így. Nemrég támadt egy ötlete. Bevont pár … A Nagy Ő olvasásának folytatása
Mese egy cigánylányról
Volt egyszer egy kis cigánylány. Hat testvér után ő volt a legkisebb, nagy szegénységben éltek. Születése napján három kicsi csillag hullott a markába. Szülei analfabéták voltak, így nem tudták kiolvasni, mi van rájuk írva. Zsuzsa elolvasta, azóta is ezek vezetik életét. Az első csillagjára ez volt írva: "Önbizalom - Képesek lehetünk arra, hogy megváltoztassuk a … Mese egy cigánylányról olvasásának folytatása
Csakazértis
F*ck cancer, mutatta Svédországban élő barátom, Sanyi a karkötőjét 2018 decemberében, miután hosszan megöleltük egymást. Nem sokkal korábban mindketten találkoztunk a rákkal, szerencsére idejében diagnosztizálták, kezelték és úgy tűnik mindkettőnknél rendben minden azóta is. A karkötője elsősorban egy kezdeményezés támogatásáról szól, amely a szűrések, a megelőzés fontosságára hívja fel a figyelmet, de a gesztusban, ahogy … Csakazértis olvasásának folytatása
Célegyenes
Tíz-tizenkétéves lehettem, a Népfürdő utcában volt valamilyen korosztályos atlétikai verseny. 800 métert futottam, két kör a négyszázason. Apu stopperrel a kezében 200 méterrel a cél előtt állt. Mikor hatszáz méterhez közelítettem, hatodik vagy hetedik helyen, jó pár méterrel lemaradva futottam az élbolytól. Apu buzdított, hogy kezdjek hajrázni, még utolérhetek néhány futót. Emlékszem, még a karomat … Célegyenes olvasásának folytatása
Csendben
You are on mute - hallottam számtalanszor az idén. Egy gomb, és el vagy némítva. Itt a Karácsony. Csendes éj. Ideje elcsendesedni. Hol is az a gomb? "Kiengedtek. Köszönöm a szeretetet: olyanok írtak rám, akiknek azt hittem nem fontos élek-e - akikről meg azt hittem, hát... mindegy végül is. Csitári doktor és Veronika nővér bíztató … Csendben olvasásának folytatása
Ha győztünk, akkor vesztettünk
"Győztünk", mondja Magyarország Miniszterelnöke, miután megállapodás született az EU költségvetés és jogállamisági mechanizmus körül kialakult vitában a magyar-lengyel vétót követően. Ugyanerre a Momentum Mozgalom (és a többi ellenzéki párt) is azt írja, hogy "Győztünk"! Szuper, végre egyetértenek. Ja, nem: náluk más az alany, azaz ők (?) győztek. Ha nem lett volna egyértelmű, egy másik posztban … Ha győztünk, akkor vesztettünk olvasásának folytatása
Látjuk egymást
Egy kolléganőm osztott meg nemrég egy cikket. Betalált. Köszönöm, Mariann. Meghan hercegné írta. (eredeti cikk angolul itt) A magyar sajtóban is láttam nyomát, szemlézték a cikket, felkapva a tényt, hogy második gyermekük elvetélésének tényét osztotta meg benne. Szomorú és felkavaró a cikk ezen része, de én a cikk utolsó gondolatát hoznám ide, az szolgál szerintem … Látjuk egymást olvasásának folytatása
Menjünk szabadságra!
Múlt hétvégén kirándulni voltunk. Pákozd, Ingókövek. Nagyon szép túra a Velencei-dombságban, ajánlom mindenkinek. Már két órája túráztunk, mikor beértünk egy gyönyörű erdőbe. Fantasztikus őszi szinek, közel s távol senki rajtunk kívül, mindenhol falevelek a földön, érintetlen környezet. Márk egyszercsak azt mondja: "Olyan szabadnak érzem magam! Mint egy állat, aki végre kiszabadul az állatkertből, ahol addig … Menjünk szabadságra! olvasásának folytatása
