Mese egy cigánylányról

Volt egyszer egy kis cigánylány. Hat testvér után ő volt a legkisebb, nagy szegénységben éltek. Születése napján három kicsi csillag hullott a markába. Szülei analfabéták voltak, így nem tudták kiolvasni, mi van rájuk írva. Zsuzsa elolvasta, azóta is ezek vezetik életét. Az első csillagjára ez volt írva: "Önbizalom - Képesek lehetünk arra, hogy megváltoztassuk a … Mese egy cigánylányról olvasásának folytatása →

Csakazértis

F*ck cancer, mutatta Svédországban élő barátom, Sanyi a karkötőjét 2018 decemberében, miután hosszan megöleltük egymást. Nem sokkal korábban mindketten találkoztunk a rákkal, szerencsére idejében diagnosztizálták, kezelték és úgy tűnik mindkettőnknél rendben minden azóta is. A karkötője elsősorban egy kezdeményezés támogatásáról szól, amely a szűrések, a megelőzés fontosságára hívja fel a figyelmet, de a gesztusban, ahogy … Csakazértis olvasásának folytatása →

Célegyenes

Tíz-tizenkétéves lehettem, a Népfürdő utcában volt valamilyen korosztályos atlétikai verseny. 800 métert futottam, két kör a négyszázason. Apu stopperrel a kezében 200 méterrel a cél előtt állt. Mikor hatszáz méterhez közelítettem, hatodik vagy hetedik helyen, jó pár méterrel lemaradva futottam az élbolytól. Apu buzdított, hogy kezdjek hajrázni, még utolérhetek néhány futót. Emlékszem, még a karomat … Célegyenes olvasásának folytatása →

Csendben

You are on mute - hallottam számtalanszor az idén. Egy gomb, és el vagy némítva. Itt a Karácsony. Csendes éj. Ideje elcsendesedni. Hol is az a gomb? "Kiengedtek. Köszönöm a szeretetet: olyanok írtak rám, akiknek azt hittem nem fontos élek-e - akikről meg azt hittem, hát... mindegy végül is. Csitári doktor és Veronika nővér bíztató … Csendben olvasásának folytatása →

Ha győztünk, akkor vesztettünk

"Győztünk", mondja Magyarország Miniszterelnöke, miután megállapodás született az EU költségvetés és jogállamisági mechanizmus körül kialakult vitában a magyar-lengyel vétót követően. Ugyanerre a Momentum Mozgalom (és a többi ellenzéki párt) is azt írja, hogy "Győztünk"! Szuper, végre egyetértenek. Ja, nem: náluk más az alany, azaz ők (?) győztek. Ha nem lett volna egyértelmű, egy másik posztban … Ha győztünk, akkor vesztettünk olvasásának folytatása →

Látjuk egymást

Egy kolléganőm osztott meg nemrég egy cikket. Betalált. Köszönöm, Mariann. Meghan hercegné írta. (eredeti cikk angolul itt) A magyar sajtóban is láttam nyomát, szemlézték a cikket, felkapva a tényt, hogy második gyermekük elvetélésének tényét osztotta meg benne. Szomorú és felkavaró a cikk ezen része, de én a cikk utolsó gondolatát hoznám ide, az szolgál szerintem … Látjuk egymást olvasásának folytatása →

Menjünk szabadságra!

Múlt hétvégén kirándulni voltunk. Pákozd, Ingókövek. Nagyon szép túra a Velencei-dombságban, ajánlom mindenkinek. Már két órája túráztunk, mikor beértünk egy gyönyörű erdőbe. Fantasztikus őszi szinek, közel s távol senki rajtunk kívül, mindenhol falevelek a földön, érintetlen környezet. Márk egyszercsak azt mondja: "Olyan szabadnak érzem magam! Mint egy állat, aki végre kiszabadul az állatkertből, ahol addig … Menjünk szabadságra! olvasásának folytatása →

Fontos, fontosabb, legfontosabb

A hétvégén teljesítettem a második maratonomat. Korábban írtam (itt), hogy a pandémia miatt az idén virtuális New York City Marathon-ra neveztem be. Tegnapra esett a nap, hogy teljesítettem. Azt írtam a fenti blogban, hogy "Most már nem is érdekel annyira az idő. De részese akarok lenni!" Ismertek, nem fogtok meglepődni, érdekelt az idő. Úgy indultam … Fontos, fontosabb, legfontosabb olvasásának folytatása →

Nekem nyolc

Sziasztok, megint egy évvel öregebb lettem (és bölcsebb is talán). Ez is egy elég tartalmas év volt. Nem sokkal az előző szülinapom után elutaztunk Párizsba. Hááát, ez csudajó hely. Hivatalosan Anya születésnapját ünnepeltük ott hármasban, de azért én sem jártam rosszul. Még Disneylandben is voltunk. Szinte végig esett az eső, de így is olyan fantasztikus … Nekem nyolc olvasásának folytatása →