Megint böjtöltem. Ötödik éve. Mindig más egy kicsit. Hősies dolog ez, legalábbis én annak élem meg. Büszkén mesélem el sokaknak, kapok elismerést, és érzem magam is hősnek. Január 17-én hirtelen nagy ónos eső hullott a városra. Édesapám 86 évesen elment ebédért a közeli iskolába. Mikor visszaindult, már esett az ónos eső, elesett. Combcsonttörés. Baleseti kórház. … Hat hét és egy kicsi olvasásának folytatása
Múltból hozott sérelmeink
Imre Bence 21 éves kézilabdázó, a magyar válogatott legfiatalabb játékosa. A múlt héten, Tatabányán, az olimpiai selejtező torna utolsó mérközésén Portugália ellen kilenc lővésből kilenc gólt szerzett, a meccs emberének választották, hatalmas része volt a szoros, háromgólos győzelmünkben és abban, hogy a csapat 12 év után kijutott a párizsi olimpiára. Néhány poszttal ezelőtt a női … Múltból hozott sérelmeink olvasásának folytatása
Nincs mese, van mese
A legrégebbi isztambuli bazár utolsó, hétezerhétszázhetvenhetedik sátrának sarkában egy vén koldus üldögélt díszes de kopottas ruhában. A legenda szerint ő volt az egyetlen, aki tudta az utat a szultán kastélyának varázsteremhez, ahol minden áldott nap éppen naplementekor egy törékeny varázsló lépett a terem közepébe és elvarázsolta a jelenlévőket. Ildizsárnak hívták. Varázsereje nem a varázspálcájában volt, … Nincs mese, van mese olvasásának folytatása
A mélység titka
A. és K. kollégák és barátok. K. régóta fut, már maratont is teljesített. Tavaly rábrszélte A-t, hogy tartson vele, készüljön fel és fussa le vele a maratont Valenciában december elején. Egy hónappal a verseny előtt beszéltem velük. A. nem érezte magát felkészültnek, bizonytalan volt, hogy érdemes-e elindulnia egyáltalán. A verseny másnapján. érdeklődve néztem meg a … A mélység titka olvasásának folytatása
Átkeretezést vállalok
A magyar női kosárlabda válogatott két héttel ezelőtt egyetlen ponttal kikapott Sopronban Spanyolországtól, ezzel a selejtezőcsoportban negyedik helyen végezve lemaradt a párizsi olimpiai részvételről. Felteszem, hogy e blog olvasóinak nagyobb része nem nézte a meccset, nem követte a selejtezőtornát, és nem is tudta az eredményt. Nem is sportbeszámoló készül. Női kosárlabdában 44 éve nem szerepeltünk … Átkeretezést vállalok olvasásának folytatása
Se nem hal, se nem hús
Évindító értekezletet tartottam a középvezetői csapatomnak január elején. Prezentációm végén megadtam a lehetőséget, hogy kérdezzenek a kollégáim. Kaptam egy viszonylag kényes, éles kérdést. Gondolkodni kezdtem a válaszom. Egyik közvetlen kollégám kisegített: „igenis meg nem is”. Aztán tényleg megválaszoltam a kérdést, végül azt mondtam, hogy “nem”. De nem véletlenül kaptam ezt a súgást. Sokszor válaszolok megkerülve … Se nem hal, se nem hús olvasásának folytatása
T.U.É.K.
T, mint tökéletes? Nem, semmiképp! Egy ismerősöm újévi köszöntése úgy szólt, “Elég jó új évet kívánok!”. Frappáns szerintem. Irreális a tökéletest hajszolnunk, a mai világban talán még nagyobb kihívás megtalálni, hogy mikor lesz valami “elég jó”. T, mint tiszetességes? Na, ez már jöhetne, de azért nem ez a legfontosabb jókívánságom. A tavalyi évben 99 évesen … T.U.É.K. olvasásának folytatása
Nem mindenáron nyerni
Elég eredményorientált vagyok. Versenyző alkat. Relatíve. “Megértem, hogy az emberek mindenképpen győztest akarnak látni, ez a sport része. […] Meggyőződésem, hogy nincs szükség a mindenáron nyerni akarásra ahhoz, hogy valaki bajnoki mentalitással rendelkezzen.” Nyilatkozta a női rúdugrás egyik (!) győztese a budapesti atlétikai világbajnpokságon. Történt ugyanis, hogy két rudugró is pontosan ugyanolyan eredményt ért el. … Nem mindenáron nyerni olvasásának folytatása
Legszebb öröm
Milák Kristóf Tokióban fantasztikus fölénnyel, olimpiai csúccsal nyerte a 200 méteres pillangóúszás döntőjét. Ennek már két és fél éve. Idén Milák Kristóf mással került a hírekbe, várhatóan nem indul a következő olimpián, a vele kapcsolatos nyilatkozatok borzolták a sportkedvelők idegeit. De véletlenül sem ezért hozom ide. Hanem az öröme miatt. Így “örült” Kristóf az olimpiai … Legszebb öröm olvasásának folytatása
Na látod?!
Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is — valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtehetted. Albert Schweitzer Veres András püspököt hallgattam néhány hete, szolgálathiányos világról beszélt. Szolgálathiányos világról, ami az ő olvasatában szeretethiányos világot is jelent. A szolgálatot, mások szolgálatát méltatta. A felelősségvállalást, az áldozatot, a … Na látod?! olvasásának folytatása