Mélybenéző

Múlt héten Szárszón voltunk a Budai Református Gyülekezet családi táborában. Eme, a feleségem ebben a gyülekezetben hitoktató. A táborban jobbnál jobb programok vannak felnőtteknek és gyerekeknek is, részben hithez és valláshoz kapcsolódóan, részben pszichológiai, személyiségfejlesztési, önismereti témákban. Sok éves hagyomány, hogy esténként mélybenéző címmel egy-egy emberrel zajlik beszélgetés. Kata néni, a program egyik főszervezője felkért (vagy inkább felajánlotta a lehetőséget), hogy az idén én legyek az egyik “célszemély”. Vállaltam.

MÉLYBE néző. Embert próbáló, tartalmas, tanulságos program volt. Nekem legalábbis. Kaptam visszajelzéseket, hogy a hallgatóságnak milyen volt, de a tartalmától függetlenül (témának a sebezhetőséget választottam – azt talán majd egy másik posztban) most azt elemezném ki, hogy számomra mit adott ez a mélybenézés.

Körülbelül 50 fő hallgathatott meg. A gyülekezett tagjai, nagyrészt számomra ismeretlen emberek, szerteágazó háttérrel és érdeklődéssel. Ahhoz, hogy ők valóban mélybe nézhessenek, nekem igazán tágra kellett nyitni az “ablakomat”. Ahogy készültem az előadásra, közben jöttem rá, nem egyszerű feladat ez. Sokat kellett tudatosítani magamban, hogy teljesen ki kell tárulkozzak, és mindenben amiről beszélek, hitelesnek és őszintének kell lennem. Mélységet mutatni magamból egy ekkora hallgatóságnak, ez egyáltalán nem evidensen megugorható feladat.

De a lényeg, az igazi kihívás nem is ez. Hanem, hogy nulladik lépésként magamnak is nagyon mélyre be kellett néznem magamba. Feltenni a kérdést, hogy mi lehet érdekes belőlem ennek a hallgatóságnak. Mit emelnék ki az életeutamból, miről mit mondanék el. Mik az igazi mérföldkövek és mit is jelentenek nekem azok. Mit gondolok ma gyermekkorom legmeghatározóbb élményeiről, milyen 20 év távlatából visszagondolni a napra, amikor eldőlt hogy abba kell hagynom az élsportot? Különösen érdekes volt azt végiggondolni, hogy a sebezhetőség témája (de bármilyen más témával is biztosan így van) hogyan jelentkezett az életem különböző szakaszaiban. Mit tanultam a sebezhetőségről, mit tudok ennek kapcsán elmesélni? Több estén át gondolkodtam rajta, érleltem a témát, néztem, kutakodtam mélyen magamban. Kevésbé volt spontán így, mintha prompt kérdésekre válaszoltam volna, de nekem százszor mélyebb elmélyülésre volt így módom.

Szakmai életemben volt alkalmam néhány coaching folyamatban részt venni. Plusz különböző tréningeken egy-egy témában hasonlóan el is mélyültem talán. De most a műfaj, talán a közeg miatt sokkal átfogóbban éltem meg ennek erejét. Jobban megértettem magam, felismertem néhány dolgot, más megvilágításba kerültek emlékek, élmények, gondolatok, tapasztalatok. Nem kellett hozzá más csak egy kis tudatos önreflexió, egy kis magamra figyelés a komfortzónán kívül, nem a megszokott közegben. (Valószínüleg ha a bankban kérnek fel egy hasonló műfajú programra, rutinból lenyomom fele ennyi tapasztalással.)

“Élj úgy, hogy ha majd lepereg előtted életed filmje, érdemes legyen végignézni!” – szólt a reklám évekkel ezelőtt. Én most azt mondom, élj úgy, hogy időnként elkészíted addigi életet filmjét! De ne csak a főszereplő légy, hanem a rendező, az operatőr, a dramaturg és a forgatókönyvíró is. Érdekes intellektulis utazás és garantálom, hogy másnaptól egy kicsit másképp fogod élni az életed.

Mi lenne, ha felkészülnél egy mélybenézőre. Mókára fel!

 

Mélybenéző” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s