Road to Tromsø – visszaszámlálás

Ma este maratont futok. Életem első* maratonját, Tromso-ban, Norvégiában. *Egyszer már nekifutottam hét évvel ezelőtt Párizsban, de miután hat héttel a maraton előtt megsérültem és abban a hat hétben egyáltalán nem edzettem, nem volt esélyem lefutni, 32 kilométernél begörcsölt a lábam és kiálltam. A poszt szempontjából nem annyira lényeges, de a történeti hűséghez hozzátartozik. Ezt a … Road to Tromsø – visszaszámlálás olvasásának folytatása →

Pozitivity

Nemrég vettünk egy új társasjátékot. A neve Pozitivity. Szerintem elég idétlen név. De maga a játék fantasztikus! Egy társasjáték, ami segít pozitív gondolkodásra nevelni. Aki ismer - és aki olvassa a blogot, ismer - tudja, hogy kifejezetten pozitív gondolkodású vagyok. Ez a játék azonban egészen új dimenzióba helyezte nekem is a pozitív gondolkodást. Van a … Pozitivity olvasásának folytatása →

Félek

"Félek a Naptól, és félek a Holdtól, Félek a rossztól, és félek a jótól, Félek a sorstól, a csillagoktól, És félek, félek önmagamtól." (Pál Utcai Fiúk - Félek) Márk nagyon sokszor mondja, hogy fél. Van egy kis tériszonya, fél ha magasan van valahol. Ha sötét van a szobájában, nem mer bemenni és azt mondja, fél. … Félek olvasásának folytatása →

Csak előre

Volt szerencsém a helyszínen megnézni múlt hétvégén a Pick Szeged – Vardar Skopje kézilabda Bajnokok Ligája negyeddöntőt. Gondolom, nem mindenki követi a sportágat annyira – nekik egy kis háttérinfó: a Szeged fantasztikus idényt fut, megnyerte a Magyar Kupát, esélyese a Magyar Bajnokságnak is. A Bajnokok Ligája a kézilabdában is olyan jelentőségű versenysorozat lett, mint fociban. … Csak előre olvasásának folytatása →

Bocsánat

Feltűnt már, hogy milyen gyakran szoktunk bocsánatot kérni? Van ismerősöd, akire te is azt mondod, hogy bocsánat-hogy-élek-típus? Láttam egy posztot a Linkedin-en:  "Stop apologizing, start thanking" - Bocsánat kérés helyett köszönet! Elkésel egy találkozóról - "Bocs, hogy késtem!" Hogy hangzik másképp: "Kösz a türelmedet!"? "Bocsánat, hogy megint zavarlak!", vagy esetleg "Köszönöm, hogy újra szánsz rám … Bocsánat olvasásának folytatása →

Ott

Annyi helyen "ott" a helyem, hogy mindenütt nem lehetek. Én itt vagyok mindenütt ott! Ezt olvastam egy ismerősöm Facebookon oldalán pár napja. Van hozzá csatolva egy kép balatoni naplementével. Tényleg gyönyörű! Annyi helyen ott a helyem… Hallgatom a barátaim élménybeszámolóját jól sikerült a nyaralás, milyen szép helyet találtak, maga a Paradicsom… Nézem a közösségi médiában, … Ott olvasásának folytatása →

Relax

Nemrég egy coaching beszélgetésben arra a kérdésre kellett válaszolnom, hogy mikor vagyok relaxált állapotban. Erősen elgondolkodtam. Az azt megelőző hetekben voltam síelni, így azzal a válasszal menekültem, hogy ott, amikor egyedül mentem el csúszni párat, a síliften ülve igazán relaxált voltam. Semmivel nem törődtem, teljesen ellazultnak éreztem magam. Persze az igazi kérdésre ez nem válasz. … Relax olvasásának folytatása →

Böjt

Böjtölök. Életemben elöször. Egész pontosan a Nagyböjt időszaka alatt lemondok néhány olyan dologról, amit máskor nagy élvezettel fogyasztok - nem iszom alkoholt és nem eszem sem finomított lisztet, sem finomított cukrot. Nincs egy pohár bor a vacsihoz, nincs nassolásképp egy kis ropi, sem kedélyjavító csokika a konyhaszekrényből. 46 napig. Nagy dolog? Nem annyira. Mondom ezt az … Böjt olvasásának folytatása →

Do you like me?

Nemrég írtam egy posztot a Visszajelzésről. Fontosnak tartom. Mostanában elgondolkodtam ezen belül is a legújabbkori visszajelzéseinkről: lájk, követés,  megosztás, komment. Alapból hajlamos vagyok úgy állni ezekhez, mint sokan akik felszínesnek tekintik, lenézik kicsit ezt a kommunikációs formát. Akik akár fent sincsenek a Facebookon, vagy ha igen, azt csak minimálisan használják - nem "lájkolgatnak" össze-vissza, az olyan … Do you like me? olvasásának folytatása →