Már megint egy Nagy Ő

"Három angol az élen, Cram mozog a leggyengébben..." 1986. Stuttgart, Férfi 800 méter síkfutás, döntő Nem találtam meg a Youtube-on (magyarul), de a mai napig emlékszem az atlétikai Európa Bajnokság legendás futódöntőjére, illetve annak kommentálására Gyulai Istvántól. 1. Coe 2. McKean 3. Cram. Így nőttünk fel. Rengeteg atlétikát néztünk. Sokszor élőben - Oh, az Edwin … Már megint egy Nagy Ő olvasásának folytatása →

Márk levelek – HetedHÉT

Sziasztok, Beálltam a sorba: hét pettyes katica, hétfejű sárkány, hét törpe, hétpecsétes titok, hétéves Márk. Szokás szerint küldöm az éves összefoglalót. Spoiler: a végefelé suliba megyek Megint jó kis év volt. Az év azzal kezdődött, hogy költözködtünk. Már megint. Eddig a tizenkettedik kerületben laktunk, most meg a másodikban. Ez komoly előrelépés. Nem akarok maximalistának … Márk levelek – HetedHÉT olvasásának folytatása →

Vissza a gyökerekhez

Nem tudom, az átlaghoz képest mennyire vagyok érzelgős fajta. Jobb romantikus filmeken elérzékenyülök néha, itt a blogon is beszámoltam már két alkalomról, amikor elsírtam magam. Mindkettő a futáshoz kapcsolódott. A harmadik is. Márk iskolakezdése kiváló alkalmat teremtett arra is, hogy az eddigi óvodai különórák helyett újragondoljuk, hogy milyen foglalkozásra íratjuk be. Függetlenül attól, hogy milyen … Vissza a gyökerekhez olvasásának folytatása →