Márk levelek – HetedHÉT

Sziasztok,

 

Beálltam a sorba: hét pettyes katica, hétfejű sárkány, hét törpe, hétpecsétes titok, hétéves Márk.

Szokás szerint küldöm az éves összefoglalót. Spoiler: a végefelé suliba megyek

Megint jó kis év volt.

Az év azzal kezdődött, hogy költözködtünk. Már megint. Eddig a tizenkettedik kerületben laktunk, most meg a másodikban. Ez komoly előrelépés. Nem akarok maximalistának tűnni, de nem értem, miért nem rögtön az elsőbe. Szépen csillog az ezüstérem persze, de mindig van feljebb! Mondjuk ez lejjebb van, mármint nem a hegyen, hanem egy dombon. Közelebb a sulihoz, de ne szaladjunk annyira előre!

Annak rendje és módja szerint nyár elején elballagtam az oviból. Gyönyörű három év volt a Babolygóban. Ajánlom mindenkinek. Ingyenes pályaválasztási tanácsadás, már ha bölcsisek olvassák a levelemet. Szerettem oda járni, volt egy csomó legjobb barátom, és az idén már síelni is voltunk az ovival. Nem volt ott az egész ovi, de két jó bartom, Máté és Áron igen, velük bandáztam elég sokat. Ők ikrek és sokáig meg sem tudtam különböztetni őket. Egy ideig mindkettőjüket Mátévagyáron-nak szólitottam. Most már szerencsére megy.

IMG_1436

És ha tudtok titkot tartani, elárulom, hogy az oviban megtaláltam az IGAZIt. Lujzi a neve. Ő a szerelmem. Meg persze Anya továbbra is. De korban Lujzi illik jobban hozzám. Szerencsére az ovin kívül is sokat találkoztunk, a szüleink úgy látszik támogatják a viszonyunkat, mert szerveztek mindenféle közös programot. Voltunk itt-ott együtt, játszóházban, Balcsin, Tarzan Parkban, nálunk és náluk is. Sajnos az ovi vége óta már nem gyakran találkozunk. De telefonon még tartjuk a kapcsolatot, gyakran küldünk egymásnak üzenetet. Plátói a szerelmünk, mondhatnám. Ha tudnám, hogy mit jelent. Ez itt ő. Érthető, nem? LUJZI CUKI!

IMG_2792

A nyár megint csuda jól telt. Voltunk megint a keresztszüleimnél Malagán. Eddig másra gondoltam, de most rájöttem, hogy azért a keresztszüleim, mert keresztül-kasul bejárták velünk Andalúziát. Isteni halakat ettünk, fürödtünk a tengerben, voltunk Alhambra-ban, sokat medencéztünk és még Gibraltárra is elugrottunk. Nem is volt olyan szoros.

IMG_3982

Utána az idén is elmentünk Szárszóra, Anya gyülekezetének a családi táborába. Ami annyira családi volt, hogy most az összes unokatesóm is eljött. Szárszónak is egy a vége: jó buli volt. Utána meg egy hetet még hármasban töltöttünk a Balatonon Anyával és Apával. Dörgicséről tavaly már írtam Nektek, idén is ott voltunk. Nagyon szeretjük azt a helyet, idén megtanultam ott úszni is. Apa tanított, aki azért nem egy Cseh Laci, szóval még van hova fejlődni.

Na, és nem sokkal ezután már kezdődött az iskola. Uhh. Hol is kezdjem? A Baár-Madas Református Általános Iskolába járok. Itt annyira speciális a tanterv, hogy még papírrepülő-hajtogatás óra is van. Vagyis hát nem egészen óra, de én először azt tanultam meg az osztálytársaimtól. Nem vagyok híve a poroszos iskolarendszernek, miért pont a tanárnénitől tanuljak, mikor a többi fiútól is lehet ezt-azt, nem? Szerencsére az igazi tantárgyak is jól mennek. Legjobban a matematikát szeretem. Ebben mondjuk Apára ütöttem. Kreativitásban meg szerencsére Anyára, úgyhogy nem lesz itt gond! Sajnos kézügyességben is inkább Apára hasonlítok, nem valami szépen írok. És mivel maximalizmust is örököltem tőle, ezt elég nehezen viselem. Mert a tanárnénik is azt mondják, hogy gyönyörű C betüket akarnak látni. De nekem az nem meeeeegy?! Ja, és van még egy baj. Boró. Ő egy kicsit az új szerelmem. Csak Lujzinak ne áruljátok el! Ő annyira tetszik nekem, hogyha a közelemben van, én meg sem merek szólalni. De tényleg. Egy kicsit bonyolult a szerelmi életem, belátom. Minden reggel elmondom otthon, hogy nem akarok iskolába menni, de igazából csak megszokásból. Még kicsit szoknom kell az új társaságot, és leküzdeni a szégyenlősségemet, mert összességében ez egy jó kis hely. 

d1847461-5074-429f-83f7-db792d3dc50a

Anyának és Apának volt egy csomó ötlete, hogy milyen sportágat válasszak, de még mielőtt beleélték volna magukat a válogatásba, én az elsőnél leragadtam. Elvittek atlétika  edzésre a Vasasra, a Pasaréten. Tripla átverés. Egy – semmi köze az atlétatrikóhoz, rendes ruhában vannak az emberek. Kettő – alig van vas, helyette nagy fű van középen, körbe meg műanyag, abból van a futópálya. Három – egy kicsit sem rét, hanem sportpálya. Így higgyen az ember a felnőtteknek! Na szóval, futóedzésre járok én is, és nagy öröm ez a családban, mert ugyanide járt edzeni Nagypapa, Nagyi és Gé nagybátyjám is. Na, majd én megmutatom nekik, hogy kell ezt jól csinálni!

22d11e9b-9cac-43bf-bdc2-cd4aa59314ee

Ja, ez nem én vagyok, bocs 🙂

512124c1-3431-4b84-a272-23e8dd6d9b44

Végül, csak mert továbbra is nekem van a legszebb Anyukám és a legviccesebb Apukám, küldök egy képet hármunkról.

 

IMG_7629

Ha a hét véget ér, jön a vasárnap. Szóval legközelebb vasárnap írok.

Legyetek jók!

puszi Mindenkinek,

m

Mókára fel!

Ez a levél a Márk levelei sorozat része. Kicsit más mint a többi poszt, de itt a helye!

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s