Öv és nadrágtartó

“Meg lesz ennek még a böjtje” – szoktuk mondani, ha éppen nagyon jól mennek a dolgok, szerencsés dolgok történnek velünk.

Tévedés.

A böjt épp arra tanít, hogy a nélkülözés, a lemondás nem büntetés. Nem utólag jön, amikor már túl sok a jóból. Nem egy feloldozás, ami a bűneid után megtisztít.

A böjt az út, amit végig kell járni a célért.

A böjt az ár, amit meg kell fizetni a sikerért.

A böjt a munka, amit el kell végezni az eredményért.

A böjt a hegy, amit meg kel mászni a csúcsért.

A böjt a szenvedés, a Húsvét és az ünnep előfeltétele. Elő. Feltétele.

Nekem. Az idén negyedszer böjtöltem végig a Húsvét előtti negyvenhat napot. Idén is tanultam belőle. Nem róla, belőle. Lényegtelen, hogy a böjt maga hogyan telik. Hogy miről mondtam le. Nem hatalmas lemondás, nem is igazi szenvedés. Számomra a lényeg idén a megerősítés volt, hogy az ünnep kivételes. Épp attól kivételes, mert sok dolgos, nehéz, lemondásokkal teli hétköznap előzi meg.

A böjt és a Húsvét fontos vallási események. Húsvét a feltámadás ünnepe. De nem (csak) vallási szempontból érdekes.

(Sok) mindenünk meg van. Nekünk mindannyiunknak. Túl sok. Egyre természetesebbnek tűnik a jólétünk. Egyre ünnepibb minden hétköznapunk. Fontos emlékeztetni magunkat arra, hogy honnan jöttünk, mit kellett tennünk, szenvednünk azért, mi (volt) az ára, hogy ideérhessünk. És mindig emlékeztetni magunkat arra, hogy mekkora kiváltságban van ezzel részünk. Sőt, nem elfelejteni, hogy a következő Húsvétunkért újra meg kell dolgoznunk.

Ha szerencséd van, jól élsz. Nincs okod épp elkeseredésre. Ha szerencséd van, nem hatott rád közvetlenül a pandémia. Többségünket nem érint közvetlenül a szomszédban zajló háború sem. Ha szerencséd van, rendben mennek a dolgaid. Légy hálás ezért és készülj fel rá, hogy ez nem lesz, nem lehet mindig így!

De nem kizárt, hogy most is nehézségeid vannak. Gyászolsz, vagy más szomorúság ér(t). Bizonytalan a jövő? Nem mennek jól a dolgok? Betegség gyötör Téged vagy szeretteidet? Akár hiszel, akár nem, a Húsvét, a feltámadás eszménye bizodalmat kell hogy adjon. Nincs az a mélység, amiből ne lenne kiút. Nincs az a reménytelenség, amire ne lenne megoldás. Legkésőbb Húsvétkor minden rossznak vége szakad.

Ez igen! Mondták többen is, akiknek mondtam, hogy böjtöt tartok. Elismerést vívtam ki azzal, hogy hajlandó vagyok megfosztani magam ettől-attól. Hogy hajlandó vagyok emlékeztetni magam arra, hogy “nem az étkezés a természetes, hanem a koplalás”. Hogy készítem magam a rossz időkre. Mert jönnek. Biztosan. És érdemes rá készülni. Ahogy Fábry Sándor mesélte édesapjáról, aki övet és nadrágtartót is viselt egyszerre és az ennek okát firtató kérdésre azt válaszolta: “Kisfiam, nincs történelmi tapasztalatod!”.

Az én böjtöm erről szólt. A felkészülésről. Készülj Te is!

Mi lenne, ha lélekben készülnél és böjtölnél? Mókára fel!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s