Márk levelek – M4

2016.10.18

“Sziasztok,

Mindenki jól van? Hiányoztam egy kicsit? Ti is nekem! Rengeteg az elmesélni valóm.

Nem is tudom, hol kezdjem.

Kezdem a hétvégével. Négyéves lettem. Mondom, NÉGYÉVES! Nem semmi, mi?

Már nagyon vártam. Tudom, hogy nem szép dolog, de elsősorban az ajándékok miatt. Apa azt szokta mondani, hogy jobb adni mint kapni. Na jó, akkor ő adjon. Én meg kapok. Win-win. Az idén sajnos nem sikerül egyben megünnepelni a szülinapomat az egész családdal, de így legalább többször köszöntenek fel, ami azért nem rossz. Ma még csak a család budapesti részével találkoztam, de nemsokára a TMÜN-t (Tiszalúci Márk Ünnepi Napokat) is megszerveztetem Anyáékkkal. Ilyenkor szeretek a középpontban lenni.

Felvettek. Nem a Harvardra még. De majdnem, a neve pont olyan furcsa, Babolygó, de ez csak egy ovi. Jó hely, a közelben van, pont egy utcára itthonról. A bölcsi messzebb volt, oda kocsival vagy néha busszal mentünk. Ott busz volt a jelem, itt a repülőt választottam, hátha akkor repülővel megyünk. De nem jött be, gyalog távlság. De azért szeretem. Jó hely, aranyosak az ovónénik, jófejek a gyerekek, van egy teknős is, és még angol óra is. Sőt még kutyás foglalkozást is tart egy ovónéni. Tappancs a neve. A kutyának.

Ha már repülő, idén is repültem már. Észak-Ciprusra mentünk Bence haverommal. A biztonság kedvéért elvittük mindketten a szüleinket, mert ciprusiul egyikünk sem tud. Ciprus nagyon érdekes hely, az egész ország egy nagy hotelből, medencékből, csúszdákból, éttermekből, strandból, meg bárokból áll. Legalábbis mi ennyit láttunk belőle. A kedvencem a kanyargós csúszda volt, legalább százszor lecsúsztunk rajta Apával. Anyával meg esténként táncolni jártam a tini discoba. Ez nálam azt jelenti, hogy ültem Anya ölében 20 méterre a színpadtól és néztem ahogy táncolnak a gyerekek. Nem a lányokat „stíröltem”, bár egy kívülállónak úgy tűnhetett volna.

A nyár ezen kívül is nagyon jól telt. Voltam Balatonon is nyaralni, többször is. Egyszer Hannáéknál, akit a bölcsiből ismerek, egyszer meg Anyáékkal Szárszón. Az nagyon izgi volt, mert Papó és Mimi a tiszalúci nagyszüleim is ott voltak. Ezen kívül Leányfalun is nyaraltam egy pár napot, ott meg a másik Nagyim lakik. De még Szlovéniát is megnéztük egy hétvége erejéig, meseszép volt. Szóval kimaxoltam a nyarat, ahogy felénk a menő budai gyerekek mondják.

Sportolásban fejlődök sokat. Az idén – mondjuk ez már jó rég volt – kipróbáltam a síelést is. Gé, a nagybátyám segített tanulni. Pedig szerintem ha nem fog a két lába között, sokkal gyorsabban leértem volna a lejtő aljára. Jópofa dolog a síelés, de azért a szánkózás eggyel kevésbé stresszes. Bicikliben most épp a futó verziónál tartok, a névnapomra kaptam. Menő. Rajta van a nevem, de amúgy is látszik, hogy az enyém, mert én ülök rajta. A neve csalóka, mert nem a bicikli fut, hanem nekem kell. Átverés. Az oviban elkezdtem rollerezni, az is bejött. De azért visszalépés a biciklihez képest. Kisebb a kerék és még ülés sincs rajta. Mi lesz, ha még egy kicsit növök? Milyen lesz a következő járgány? Belegondolni sem merek.

A csajokkal nem alakulnak jól a dolgok. Zozi túl öreg hozzám, már az ötöt is betöltötte. Hanna, a bölcsis barátnőm meg másik oviba ment, vele most elég nehéz összeszervezni egy randit. Körül kell nézzek az oviban, ott Léna eddig a favorit, de azért még hagyok időt, én komoly kapcsolatot keresek, nem akarok semmit elkapkodni.

Amúgy otthon is sok a változás, nemsokára elköltözünk egy másik lakásba például. Tiszta sresszben vagyok, hogy hogy fogjuk átvinni a nem kevés játékomat oda. Nagy patáliát rendezek, ha akár csak egy autó is eltűnik! Vonalkódos leltárt tervezek kialakítani a biztonság kedvéért. Plusz új munkahelye van Anyának és Apának is. Képzeljétek Anya tanítónéni lett. Hittant tanít két általános iskolában. Ennek nagyon örülök, mert azt jelenti, hogy nem kell aggódnom, tud a nagyobb gyerekekkel is bánni, nem csak négyéves korig van hitelesítve. Apa meg újra bankban dolgozik. Ez sokkal jobb, mint a másik. Három betű ugyanúgy, de jobb helyen van, Medve utca. Jobb mint Veres Pálné, nem?

Hát ennyi jutott eszembe.

Igérem, nem kell még egy évet várni a következő levélre!

Ölellek Benneteket,

m”

Mókára fel!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s