Szembejött nemrég egy poszt egy képpel. Rövid, velős szöveg.
Magyarul:
- A lustaság megöli az ambíciót
- A harag megöli a bölcsességet
- A félelem megöli az álmokat
- Az ego megöli a növekedést
- Az irigység megöli a békét
- A kétely megöli az önbizalmat
Szomorú de igaz. Egytől egyig.
A kép alatt egy fontos felirat:
Most olvasd el jobbról balra!
Imádom.
Ugyanis fordítva is igaz.
Vagyis ha tartasz a lustaságtól, a kételytől és a félelemtől, ha zavar az ego, a harag és az irigység, nincs más dolgod, mint felkarolni az ambíciót, az álmokat és a növekedést, támogatni az önbizalmat, a békét és a bölcsességet.
Érdekes játék a szavakkal.
De több is annál.
Magyarországon lehajtott fejjel járnak az emberek. Miért nem mosolyognak többet?
A környezetemben mindenki passzív, ha közéletről van szó? Miért nem kezdeményeznek?
A munkahelyemen nem figyel oda senki a pontosságra, minden megbeszélés késéssel kezdődik. Miért nem becsülijük meg egymást idejét jobban?
Az üzleti életben a rövid távú profitot tartják szem előtt a vezetők. Miért nem kap nagyobb szerepet a fenntarthatóság és hosszútávú gondoilkodás?
Négy példa, amihez hasonlót mindannyian elmondhatunk.
De ha a fenti kép analógiáját vesszük, van-e esély, hogy “megöljük” a többség viselkedését.
Mosolyogj és az emberek is talán visszamosolyognak!
Légy aktív, és hátha mások is követnek!
Légy pontos, és biztos mások is odafigyelnek majd erre!
Gondolkodj hosszútávon és meggyőzhetsz másokat is ennek fontosságáról!
És így tovább…
Egy fecske vagy? Nem csinálsz nyarat?
És ismersz a környezetedben olyat, aki hasonlóan éli meg ezeket, mint Te? Akkor már két fecske vagytok? Vagy három? Vagy több?
Vagy ha nem fecske, pillangó:
A pillangóeffektus kifejezés magába foglalja a kiindulási tényezők fontosságát a káoszelméletben. Az alapelv az, hogy egy kaotikusan viselkedő állapotjelzővel bíró dinamikus rendszerben a kezdeti feltételek apró változásai véletlenszerű folyamatok pozitív visszacsatolásai révén nagymértékben megváltoztathatják a rendszer hosszútávú működését.
Ezt írja a Wikipedia. Azt olvasom ugyanitt, hogy ezt a jelenséget általában helytelenül idézik („egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán, tornádót idézhet elő a másikon”), ami épp túlzósága révén érzésem szerint gyengíti az üzenet lényegét.
[…] apró változásai […] nagymértékben megváltoztathatják a […] hosszútávú működést.
Ha nem egy barlangban élsz remeteként, hatással vagy másokra. A családodra, a barátaidra, az ilyen-olyan közösségedre hatással van a Te viselkedésed. Ha vezető vagy, még hatványozottabban mintát mutatsz. Jót vagy rosszat. Rajtad múlik. És nem lehetsz áldozata, nem hagyhatod, hogy mindannyian áldozatai legyünk mások lustaságának, haragjának, félelmének, egojának, irigységének vagy kételyének.
Nincs más hátra, elő az ambíciókkal, mutasd a bölcsességed, szárnyaljanak az álmok, teret a növekedésnek, éljük meg a békét és magasra az önbizalommal!
“S a haza fényre derül”
Mi lenne, ha pillangóvá válnál? Mókára fel!
milenneha 