Jó a kívánság?

Mélyről indulunk.

– Hogy vagy?

– Kösz, jól! A cégem nagyon sikeres évet zár, nekem személyesen is jó évem lett. A család egészséges, a gyerekek szépen fejlődnek. Imádom az adventi időszakot, néhány napja már egész rá vagyok hangolódva a Karácsonyra. Tervezünk egy kis pihenést a téli szünetben és optimistán nézek a jövő év elé is.

Hány ilyen választ hallottál a környezetedben az elmúlt időszakban?

Írtam másfél éve egy Hogy vagy? posztot. Arról, hogy mennyire természetes, hogy bő egy évvel a COVID kirobbanása után fáradtnak, bágyadtnak, egykedvűnek érezzük magunkat.

Most meg? Háború a szomszédban. Energiaválság. Infláció. Kamatok az egekben. Recesszió.

Én a kórosan pozitív életszemléletűek közé tartozom. De a fentiek természetesen bennem is bizonytalanságot okoznak. Azon vettem észre én is magam, hogy a sztenderd válaszom a kérdésre, hogy “A körülményekhez képest jól!”

Múltkor így válaszolt egy ismerősöm: “Indokolatlanul jól!”

Indokolatlan?

Biztos, hogy a fenti tényezők szinte mindenkinek (jelentős) nehézséget okoznak és/vagy a kilátásait egészen borússá teszik? Mert valahogy az az érzésem, hogy most nem csak indokolatlan, már-már gyanús, sőt szégyen is jól lenni. Vagy mi másért van az, hogy az emberek 90-95%-ától, köztük alapvetően optimista emberektől is ma valami kötelező borúlátó választ kapok a “Hogy vagy?” kérdésre?

Biztos, hogy ilyen mélyen vagyunk?

Itt a Karácsony. Legutóbb egy ügyfelünk úgy fogalmazott:

“Nem is tudom, ilyen időkben mit lehet kívánni az ünnepekre…”

Hát mit?

Miért ne lehetne, sőt miért ne legyen a Karácsonyunk áldott, meghitt, szeretetteljes?

Áldott, hiszen a fenti nehézségek ellenére is megélhetjük az ünnep örömét.

Meghitt épp azért, mert kizárhatjuk a világot, a világ fenti bizonytalanságait. Már az adventi koszorú gyertyáival, vagy a csillagszóró illatával.

Szeretetteljes, mert a Karácsony a szeretteinkről szól. És legtöbben velük lehetünk. És ha nehézségeink vannak vagy lesznek, tudnunk kell, hogy épp a szeretteinkre támaszkodhatunk.

Miért ne lehetne, sőt miért ne legyen az Újévünk boldog, örömteli, sikerekben gazdag?

Boldog, ha a boldogságot nem keverjük össze a gondtalansággal. A boldogság kulcsa szerintem a lelki egyensúly, azt pedig befolyásolhatják, de nem lehetetlenítik el a külsőségek.

Örömteli, mert olyan sok dolog okozhat örömet az embernek. Egy találkozás, egy szép festmény, egy gyermeki kacaj. Egy túra a hegyekben, a frissítő nyári zápor. Egy blogposzt megírása.

Sikerekben gazdag, ami leginkább azon múlik, hogy milyen célokat tűzünk ki magunknak és milyen elkötelezetten teszünk azok eléréséért. Nem kizárólag, de leginkább.

Persze érthető, ha nyugodtabb, békésebb, kevésbé megterhelő, vidámabb, gondtalanabb ünnepre vágyunk vagy azt kívánunk a másiknak. Ha van értelme összehasonlítani a tegnappal vagy az idei évvel az előttünk állót. És ha mindenképp érzékeltetni akarjuk a jókívánságunkban, hogy most épp mélyen vagyunk. Ha egyáltalán mélyen vagyunk. Ld fent.

Én maradok tisztelettel ennél:

Áldott, meghitt, szeretetteljes Karácsonyt és boldog, örömteli, sikerekben gazdag új évet kívánok!

Mi lenne, ha jót kívánnánk? Mókára fel!