Hála

Elcsépelt közhely, hogy az embernek sosem szabad elfelejteni, hogy honnan jött.

Nemrég az eddig is sikeresnek mondható karrieremben újabb lépés történt és úgy gondoltam felhívom egy korábbi főnökömet, akinek keze alatt váltam tehetséges fiatalból sikeres vezetővé. Felhívtam, hogy elbüszkélkedjek neki és hogy köszönetet mondjak sok év távlatából is az akkori támogatásáért. 

Ez a poszt nem arról szól, hogy milyen „jófejség” ezt megtenni, hanem hogy mi minden pozitív gondolatot juttatott eszembe.

Elvitathatatlanul örömet szereztem korábbi mentoromnak. Büszkeség nyilván ilyen helyzetben a korábbi patronált sikerét megélni és hallhatóan nagy öröm volt neki az is, hogy fontosnak tartottam köszönetet mondani. Ha teheted, adj vissza valamit azoknak, akiknek hálás lehetsz az életben bármiért!

Maga a telefonbeszélgetés engem visszarepített körülbelül 15 évet a múltba. Jó élmény volt visszaemlékezni arra az időszakra. Érdekes volt belegondolni, hogy mit gondoltam akkor arról, hogy hol leszek mostanra. Mit akartam elérni, milyen terveim voltak akkor, hogyan tekintettem a jövőbe. És ezzel együtt jó volt belegondolni, hogy kik kísértek el ezen az úton engem, és kinek mit köszönhetek. Vissza az előző gondolathoz: Ha teheted, adj vissza valamit azoknak, akiknek hálás lehetsz az életben bármiért! Több ilyen ember van, mint elsőre gondolnád! 

Végül óhatatlanul eszembe jutott, hogy kinek adtam, adok én olyan támogatást, hogy majd 15 év múlva kaphassak egy ilyen telefont. Sikeres emberként felelősnek kell éreznünk magunkat azért is, hogy másokat támogassunk fejlődésükben. Eredményorientált vezetőként rendre komoly elvárásokat támasztok a csapatommal szemben, néha a legnagyobb elvárásokat épp a legtehetségesebbekkel szemben. Hetente, havonta, negyedévente kérem számon az eredményeket. De vajon emellett adok-e annyit bárkinek, hogy kiérdemeljem a háláját majd sok év múlva. Kicsit tovább görgetve az előző gondolatot: Ha teheted, add tovább, amit korábban kaptál, hogy neked is hálás legyen majd valaki! Fektess energiát mások fejlődésébe, többeknek tudsz segíteni mint gondolnád. 

Érdekes, hogy a magyar nyelvben az a szókapcsolat él, hogy „hálával tartozom”. Támogatást kaptam, de hálával tartozom? Milyen árfolyamon váltják a támogatást hálára? 10 egység támogatásért jár 5 hála? Van egy kis gond. Ahogy fentebb írtam, abban hiszek, hogy a támogatást is érdemes továbbadni. Ha kaptam 10 egység támogatást, és abból legalább 8 egységet tovább akarok adni, csak 2 egységet válthatok át hálára, amit visszaadhatok a támogatómnak? Szerencsére nem így működik. Szabó Magdától azt olvastam, hogy a hála tanulható. Tehát, mint az aranybányában, termelhetek hála-valutát, amivel aztán fizethetek, ha valakinek tényleg tartozom.

Ha tényleg tanulható, Te hányadik leckénél tartasz?  

 

Mi lenne, ha beiratkoznánk a hála-mesterképzésre? Mókára fel!

Hála” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Milenneha szeretnénk egymást, ha örülnénk egymás örömének, ha észrevennénk a másik fájdalmát, kézen fognánk egymást? Hát egy más világ lenne. Vagy osztogatnánk a mosolyunkat csak úgy? Ehhez sok ilyen ember kellene mint te. Milenneha megpróbálnánk?

    Kedvelik 1 személy

Hozzászólás