Mese egy cigánylányról

Volt egyszer egy kis cigánylány. Hat testvér után ő volt a legkisebb, nagy szegénységben éltek. Születése napján három kicsi csillag hullott a markába. Szülei analfabéták voltak, így nem tudták kiolvasni, mi van rájuk írva. Zsuzsa elolvasta, azóta is ezek vezetik életét.

Az első csillagjára ez volt írva: “Önbizalom – Képesek lehetünk arra, hogy megváltoztassuk a környezetünket, életünket, a sorsunkat!”. Ez a csillag hitet, akaratot, kitartást és szorgalmat adott neki, hogy elérje a célját, és messzebbre jusson annál, ahova született, és ahová legtöbben környezetéből jutnak. Kijárta az általános iskolát, leérettségizett, majd egyetemre ment. Ő lett az első és eddig egyetlen roma akadémiai ösztöndíjas Magyarországon. Biológus, rákkutató, egyetemi adjunktus a Pécsi Tudományegyetemen.

A második csillag azt üzente neki: “Bíztatás – Bíztass, ahogy Téged bíztattak!”. Nem felejti el, hogy kiknek köszönheti vagy kiknek kell köszönnie azt, hogy elért eddig. Tanítónénijének, két fiatalkori kollégájának és barátjának, akik nem hagyták megállni félúton, és mentor-professzorának, aki támogatta, bíztatta és erősítette. És most ezt a csillagot viszi magával a lehető legtöbb iskolába. Országszerte vissza roma, vagy más hátrányos helyzetű gyerekek közé, szülői értekezletekre, különböző fórumokra. Bárhová, mindenhová, ahova hívják. Orvosként részben a betegségmegelőzéssel kapcsolatos ismereteket viszi el ezekbe a közösségekbe, de viszi magával saját példáját és csillagait, és formálja a fiatalok attitüdjét pusztán azzal, hogy egy addig ismeretlen, elképzelhetetlen jövőképet mutat nekik.

Én a harmadik csillagját láttam meg a napokban. “Elhivatottság – Mindent a szívügyedért!”, valami ilyesmi volt ráírva. Az évindító vezetői értekezletemre hívtuk el ambíció, becsvágy, motiváció témában előadni. Ő többször is a “szívügy” szót használta, és valóban érződött, mennyire a szíve ügye nemcsak az, hogy visszaadjon a hátrányos helyzetűeknek, hanem hogy a témára felhívja minden lehetséges fórumon minden lehetséges ember figyelmét. Hogy milyen helyzetben vannak sokan és mennyire fontos jól segíteni. Maximálisan hiteles volt minden szava. Azon túl, hogy érzékenyíteni tudott engem, minket is a gondolataival, lenyűgöző volt önmagában az, hogy milyen elhivatottságot mutatott a szívügye iránt. Nehéz (volt) nem az ő szívügyére koncentrálni, de az a csillag nem csak arra vonatkozik. Bármi is a szívügyed, tégy érte!

A cigánylány fáradhatatlanul követi a csillagait. Mind mondta, néha jól esne megpihennie, de akkor mindig elszégyelli magát. És újra útnak indul, hogy megmutassa csillagai üzenetét. Legutóbbi útján találkozott egy vándorral, aki cserébe ezt az idézetet adta neki:

“Jobbítani egy kicsit a világon  – egy egészséges gyerekkel, egy parányi kerttel vagy azzal, hogy biztos lábon állva élsz; tudni hogy legalább egyvalaki könnyebben lélegzik, mert Te voltál. Ez a boldogulás, ez a siker.”

Ralph Waldo Emerson

Zsuzsa, (Dr. Orsós Zsuzsanna – https://hu.wikipedia.org/wiki/Ors%C3%B3s_Zsuzsanna) nem egyvalaki lélegzik könyebben Tőled! Köszönöm, köszönjük!

Ez az én mesém az ő csillagairól. Önbizalomról, bíztatásról és elhivatottságról.

Mi lenne, ha követnénk a csillagait? Mókára fel!