KétezerhuszonHATÁS.

Nehéz év lesz 2026. Tankcsapdától plagizálva: “Örülök, ha valahogy túlélem”.

A nekirugaszkodáshoz Thaiföldről merítettem inspirációt. Talán a legmeghatározóbb élményem az egész útról (pedig volt más is, lásd itt és itt), az első vitorlás napunkon, Koh Phanak-on ért. Lehorgonyoztunk a sziget közelében, kis csónakkal kimentünk a partra, ahova épp néhány perccel előttünk egy nagy turistacsoport érkezett. Ők szép rendezett sorban, sárga munkavédelmi sisakokban indultak el a sziget belseje felé. Kicsit furcsáltam, de mikor mi strandpapucsban követtük őket, megértettem. Apály volt ugyan, de így is éppen be lehetett sétálni egy barlangszerű útvonalon, el-elhajolgatva a sziklák elöl. Nem volt egy nagy élmény, bár izgalmas volt belegondolni, hogy milyen lehet az átjárás, mikor emelkedik a vízszint. Néhány perc séta után azonban fantasztikus látvány fogadott.

Egy hatalmas sziklákkal övezett mangroveerdőbe értünk. A mangrove kultikus fa. Sok éve Boldizsár Ildikótól hallottam, milyen nagy hatást tett rá ez a fajta. Lelkesen beszélt a mangrovefáról, amelynek különlegessége, hogy ezeket az erdőket csak tengerről lehet megközelíteni, és a fák képesek átalakítani a sós vizet is. Kétféle gyökerük van, az egyikkel kapaszkodnak, a másikkal lélegeznek. Élő példája a faj annak, hogy a nehéz körülmények között is túl lehet élni.

Jajj de jó, van remény 2026-ra!

De nem, a mangrovefa nem csak ennyit üzen.

A fa nekem nem a túlélés, hanem a felelősségvállalás, az együttműködés és a hatásgyakorlás jelképe.

A mangrovefa arra is tanít, hogy egyetlen hajtásból egy egész szigetet tudsz növeszteni. Nem csak túlélsz, hanem felelősséget vállalsz másokért, együttműködve a környezeteddel hatást gyakorolsz az ő fejlődésükre is.

Látva a fent említett turistacsoportot, evidensen kijelenthető, a mangrovefa még az emberiséget is támogatja. Legalábbis a környező népesség számára bevételi forrást jelentenek az ide szervezett utazások. De azt olvastam, hogy a helyiek számára kulturális és spirituális jelentőséggel is bírnak. Na jó, ez nem a legfontosabb “hozzáadott értéke” egy fának.

Kevésbé látványos, de annál fontosabb hatással bírnak a fák az ökoszisztéma kialakításában. Nem akartam elhinni, mintegy 1500 faj (halak, rákok, kagylók, madarak) számára teremtenek élőhelyet. Kvázi bölcsőként szolgálnak sok tengeri élőlény számára: a fiatal halak és más tengeri fajok biztonságos menedéket találnak a gyökerek között, mielőtt a nyílt tengerre úsznának. Sőt még a “szemetük”, a lehulott levelük is hasznosul, azok táplálják az ökoszisztéma mikroorganiuzmusait.

A mangroveerdő a partvonal védőgátjaként is funkcionál, ami ilyen ár-apály viszonyok között nagyon fontos. Sűrű gyökérzetük csillapítja a hullámokat, egyúttal segítenek megkötni a talajt, stabilizálni a partvonalat. Sőt, hozzájárulnak a vízminőség javításához is, megszűrik a vizet, gyökereik felfogják az üledéket.

Végül, de nem utolsósorban a klímavédelem szempontjából is fontos szerepük van. Kiemelkedő szén-dioxid-megkötő képességgel rendelkeznek: a mangrove erdők akár négyszer annyi szenet képesek tárolni, mint más trópusi erdők. És mivel az oxigén szegény talajban lassan bomlanak le a szerves anyagok, a szén akár 500-2000 évig is megmaradhat. Szemben a mi erdeink 100-200 éves időtartamával.

Na, természetismeret óra vége.

Kit érdekelnek a mangrove fák?

Te hány módon vállalhatsz felelősséget a környezetedben?

Te hol és kiket tudsz együttműködve támogatni a fejlődésükben?

Te mi mindenre vagy hatással az életedben?

Biztos vagyok benne, hogy szerteágazóbbak a gyökereid, mint gondolnád. Garantálom, hogy gazdagabb az ökoszisztémád, mint elképzelnéd.

Ha nem csak túlélésre játszol, van hatásod. Lehet hatásod.

A mangrove fa nem csak túlél.

Legyen 2026 a mangrovefa éve! Legyen 2026 a felelősségvállalás, az együttműködés és a hatásgyakorlás éve!

Mi lenne, ha mangrovefává válnánk? Mókára fel!