Hallgatom Nemes Jeles Lászlót Veiszer Alinda műsorában. A XX. század történelméről, családja történetéről, nemzeti, családi és egyéni traumákról. Elmondása szerint nagyszülei a 30-as években gondolkodtak azon, hogy emigráljanak. A családi legendárium szerint a végső döntést – hogy maradnak – a nemrég vásárolt cseresznyefabútorra hivatkozva hozták meg.
Miről árulkodik ez a bútor?
A döntéseink irracionalitásáról. Próbálhatjuk racionalizálni őket, de legtöbbször irracionálisan, érzelmi alapon döntünk. A Hold Alapkezelő portfoliómendzsere (ő azt mondja, hedge fund managere), Balásy Zsolt, kollégám volt néhány évig. Zsolt egyedi stílusáról és provokatív gondolatairól ismert szakember, névrokonommal (Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója) közösen vezetnek egy Hold After Hours című gazdasági tartalmű podcast-ot. Érdemes hallgatni itt, ha érdekel a gazdaság, a pénz- és tőkepiacok, azok összefüggései és ha a mainstream-től eltérő véleményekre is nyitott vagy. Na. Zsolt időről időre elismétli azt az állítását, hogy a sikeres emberek ki tudják zárni döntéseikből az érzelmeket. Igaza lehet. A tőzsdén racionális döntéseket kell hozni. Pont.
Ami bonyolítja a képet, hogy a racionális döntés ugyanakkor figyelembe veszi az emberek irracionális döntéseit, preferenciáit. A tőzsdei szárnyalások sok esetben egy-egy hype-nak, a zuhanások egy-egy hisztinek köszönhetőek. Jól teszed, ha nem állsz be egyik sorba se? Talán igen. Nem tisztem reklámozni a Hold-ot, de az ő szakmai credo-juk az, hogy értékalapon fektetnek be, vagyis fundamentálisan (pénzügyi, piaci alapon) értékelnek egy céget és akkor vásárolják meg a részvényét, ha az ára a kalkulált értéke alatt van. És fordítva. Amitől kimaradhatnak nagy tőzsdei sztorikból, de el is kerülhetnek nagy veszteségeket. Ha elég hosszú távon fektetsz be, ez jó eséllyel ez egy jó stratégia.
Ők a Tesla-t biztos túlértékeltnek gondolják. Mert ki tudja, mennyi lenne a Tesla részvényeinek értéke, ha az emberek nem vásárolnának Tesla-t, és/vagy Tesla részvényt érzelmi alapon (vagy Elon Musk politikai szerepvállalását követően nem adnák el részvényeiket szintén ilyen alapon). Csak a példa kedvéért, a Tesla mai piaci értéke az éves profitjának több mint 250-szerese. A legnayobb tőzsdei cégeknél ez a szorzó átlagosan 20-25 körül van, egy banki részvény ára pedig kb 8-szoros szorzót jelent. Szakmailag úgy mondják, hogy a befektetők a növekedést, a jövőbeli profitot árazzák a Tesla esetében. De ha elfogadjuk, hogy a 20-25-szörös szorzó reális, akkor a befektetők azt mondják, hogy hosszú távon a Tesla profitja a mainak több mint 10-szerese lesz.
Nem nem azt mondták, Feri…
Hogy egy klasszikust idézzek.
Szerintem inkább azt mondják, hogy a cég valós értékétől függetlenül hisznek a Tesla sztoriban, és azt gondolják, hogy ha mondjuk egyszer végre előrukkol Elon Musk az önvezető autóval (akit érdekel, nézze meg ezt a gyűjtést, melyik évben mikorra ígérte), akkor majd mások érzelmi (vagy esetleg racionális) alapon készek lesznek még többet fizetni egy részvényért.
Racionalitás vs irracionalitás: level 1.
Olvasom Dr. Meskó Bertalan Térkép a jövőhőz című könyvét. Az író jövőkutató, a világ legpontosabb superforecaster-einek egyike. A világon kb 200 superforecaster van jelenleg. Ez nem egy szubjektív fogalom, tudományosan mért, ún Brier-score alapján határozzák meg. A legjobb 1-2% kerül ebbe a körbe, ők kimagasló pontossággal tudják megjósolni a jövőbeli eseményeket – például geopolitikai fejleményeket, technológiai áttöréseket vagy gazdasági trendeket. Volt alkalmam vele beszélgetni nemrég és én az alábbiakat emelném ki, mint elengedhetetlen (szuper)képesség:
Jó ha van egy varázsgömböd. De nem kell. Helyette:
Tényeken és adatokon alapuló gondolkodásra van szükség. Magától értetődőnek hangzik, nem? – Részt vettem egy forecasting játékban, amit egy vezetői közösség részére szerveztek. Az egyik kérdés az volt, hogy Szoboszlai Dominik játszik-e az FA kupa negyed-, elő-, vagy döntőjében. Február 15-ig kellett leadni az előrejelzésünket (az elsőt, mert aztán kellett még két fordulóban később). Jól ment tavaly a Pool-nak, Szobo stabil csapattag volt, úgyhogy 90%-os valószínűséggel beírtam, hogy igen. Emlékszem, vasárnap koraeste ültem a kanapén, mikor kitöltöttem. Február 9-én. Utána kicsit nézelődtem a neten. Olvasom, hogy aznap 16 órakor volt a meccs az FA kupa 1/16 döntőjében, ahol a Plymouth 1:0-ra megverte a Poolt, aki így kiesett, a 90%-os előrejelzésem rossz lett. Mondjuk nem ártott volna, ha utánanézek…
Rendszeres önkorrekcióra van szükség. Ha új információ jön, módosítani kell a véleményünket. – Gyakori döntési hiba, hogy korábbi döntésünk mellett kitartunk. Szerintem érdemes sokszor hangosan ismételni magunknak: “Csak az ökör következetes”
Utólagos önreflexiót kell gyakorolni. Utólag elemezni kell az előrejelzéseidet, megérteni hogy milyen feltételezésed volt rossz, és tanulni a hibákból – Ez a tudatosság egy nagyon fontos szintje. Természetes önvédelmi mechanizmus, hogy a hibáinkat, tévedéseinket másra hárítjuk (“Minden jel arra mutatott, hogy…, és arra aztán igazán nem lehetett számítani, hogy…”). Vagy ha nincs kire mutatni, könnyen esünk abba a hibába, hogy nem érdemes a múlttal foglalkozni, nézzünk előre, stb. Na, épp azért érdemes a múlttal foglalkozni, hogy utána annak tapasztalatával nézhessünk előre.
Ki kell zárni a bináris gondolkodást. Az előrejelzés úgy működik, hogy nem az a kérdés, valami bekövetkezik, vagy nem. Hanem, hogy milyen valószínűséggel következik be. – Ez ma, a buborékok világában talán nehetebb mint bármikor. De még ha el is juok odáig, hogy valami nem biztos igen, vagy biztos nem, hogy határozom meg, hogy hány százalék. Az “Inkább igen, mint nem” hány százalékot jelent? Ötvenegy? Vagy hatvan? Mikor lesz hetvenöt? Ha már majdnem biztos vagyok benne, az kilencven? Vagy kilencvenkilenc?
Nyitottnak kell lenni más nézőpontokra, és nem ragaszkodni dogmákhoz, vagy ismert paradigmákhoz. – Hát igen. A paradigmaváltás fontos! Másnak. Az én paradigmám a jó paradigma. Vagy nem? Lehet egy-egy kérdésről határozott véleményed, de ha a jövőt akarod előrejelezni, munkaköri kötelesség, hogy megérts az ellentétes álláspontokat is. Sőt, késznek kell lenned, a dobozon kívül is gondolkodni. (Hú de béna ez magyarul, maradjon “think outside the box”!)
Ki kell zárni a saját emóciókat, de figyelembe kell venni (bizonyos esetekben, például a politikai előrejelzésekben) az érintettek (választók) irracionális döntéseit – így kerül a csizma az asztalra, ezért hozom ide a “cseresznyefabútor” mellé
Racionalitás vs irracionalitás: level 2.
És van még egy szint. A könyv ír arról a nem egyszerűen megérthető és befogadható koncepcióról, miszerint nem egy jövő létezik, hanem több jövő, amelyeket mi alakítunk.
A jövő nem egy olyan hely, ahova megyünk, hanem amelyet mi teremtünk meg. Az utakat nem megtalálni kell, hanem megteremteni, és a megteremtésükkel járó tevékenység megváltoztatja a létrehozójukat és a célt egyaránt
John Schaar
Vagyis azáltal, hogy saját magunk megjóslunk (vagy valaki más megjósol) egy eseményt, akkor az befolyásolja tevékenységünket, döntéseinket. Szűken véve ez az önbeteljesítő jóslat, de tágabban érthetjük ezalatt azt is, amikor a semleges nézők hajlamosak az esélyesebbnek szurkolni egy focimeccsen, hogy aztán együtt örülhessenek a győztessel. Ez a politikában is ismert győzteshez húzás fogalma. Ez tudatallati, irracionális viselkedés, vagyis a részben irracionális inputok alapján megfogalmazott racinális előrejelzés az emberekben irracionális döntéseket idéz elő. Duplacsavar.
Racionalitás vs irracionalitás: level 3.
És akkor vissza a cseresznyefabútorhoz. Az irracionális döntések mögött sokszor félelmeink vannak. A legmélyebb, legerősebb hidelmeink. De talán többször a legmélyebb, legvalódibb értékeink vezérlik azokat. És ha így van, talán hihetünk benne, hogy ezek alapján akár jobb döntések is születnek, mint ha a legmeghatározóbb érdekeink, vagy a legtudatosabb gondolataink alapján racionális alapon döntünk.
Persze hogy ezekre merjünk alapozni, le kell ásni és meg kell találni a magad cseresznyefabútorát. Ha meg van, akkor már nem kell félned irracionális döntéseket hozni.
Mi lenne, ha megkeresnéd a cseresznyefabútorod? Mókára fel!
milenneha 